Siadh szindróma.
Recommended Articles A tanulmány klinikusok számára foglalja össze a hyponatraemiák kóroktanát, diagnosztikáját és kezelését. A hyponatraemia a leggyakoribb elektrolit-rendellenesség.
Patofiziológiai szempontból a hyponatraemiák két fő csoportja különböztethető meg: nem ozmotikus eredetű hypervasopressinaemiás hyponatraemiák hypovolaemiás, hypervolaemiás, euvolaemiás és nem hypervasopressinaemiás hyponatraemiák pseudohyponatraemia, vízmérgezés, cerebrális sóvesztő szindróma.
Az enyhe hyponatraemiás betegek sokszor tünetmentesek. A súlyos hyponatraemia az életet veszélyeztető központi idegrendszeri tüneteket okozhat.
A hyponatraemiás állapotok kórismézése során figyelemmel vagyunk az extracelluláris folyadék térfogatára, a klinikai tünetekre, a hyponatraemia súlyosságára, kifejlődésének sebességére és tartamára.
A hyponatraemia okainak felderítésekor az első feladat a nem hypervasopressinaemiás hyponatraemiák és a hypervasopressinaemiás hyponatraemiák elkülönítése a plazma ozmolalitásának, a vércukornak, a szérumlipidek és -fehérjék szintjének mérésével.
A további differenciáldiagnosztikus ténykedést a vizelet ozmolalitásának, az extracelluláris folyadék térfogatának és a vizelet nátriumkoncentrációjának meghatározása segíti. Verbalis, J. In: Principles and practice of endocrinology and metabolism.
Verbalis J. Siadh szindróma and practice of endocrinology and metabolism false Miller, M. Rubenstein L. Hyponatraemia in a nursing home population J.
